Tovább az IKK honlapjára:
Képzési és kimeneti követelmények (KKK), Programtantervek (PTT)
A Szakképzés 4.0 stratégia célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségek és kompetenciák birtokában kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is. A szakképzés és felnőttképzés megújítása elengedhetetlenné vált a gyors technológiai fejlődés és a munkaerőpiaci elvárások folyamatos változása miatt. A gazdasági növekedés csak akkor tartható fent hosszú távon, ha a fejlesztések hatékonyságnövekedést eredményeznek, és ehhez elegendő számú, megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember áll a munkaerőpiac rendelkezésére. Ehhez a gazdaság mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes szakképzésre és felnőttképzésre van szükség.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ágazati fejlesztések tárgyalási platformjaként létrehozta az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) rendszerét és a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT). A vállalatok képviselőiből álló Ágazati Készségtanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik saját területükön a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerőpiaci és technikai-technológiai folyamatokat. Ennek alapján tesznek javaslatot az iskolai rendszerű szakképzés rendszerének, a szakképesítéseknek és azok szakmai tartalmának korszerűsítésére, a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányaira. A SZIT létrehozásának elsődleges célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között.
A Szakképzés 4.0 stratégiára épülő együttműködés eredményeként alakult ki a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.).
Az Szkt. 11. § (1) bekezdése szerint:
„a szakmákhoz – az ellenőrzési, a mérési és az értékelési rendszer kialakítását és működését biztosító, a szakképzésben kötelezően alkalmazandó – képzési és kimeneti követelményeket kell előírni. A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a szakmára vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket a részszakmára is alkalmazni kell.”
Az Szkt. 11. § (2) bekezdése szerint:
„a képzési és kimeneti követelményeket – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter hivatalos kiadványként a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon (a továbbiakban: honlap) teszi közzé.”
A korszerű szakmai kompetenciák elsajátításához fontos mérföldkő a Szakmajegyzék szakmáihoz tartozó Képzési és Kimeneti Követelmények új szemléletű meghatározása, amelyek a szakmájukat kiválóan ismerő szakértők segítségével készültek el. Az anyagokat az ágazatért felelős minisztériumok és az Ágazati Készségtanácsok munkájában részt vevő gazdasági szereplők is véleményezték, így a követelmények szakmailag megalapozottak, korszerűek és a gazdaság igényeit tükrözik.
A Képzési és Kimeneti Követelmények tartalmát a szakképzés rendszerének átalakításához kapcsolódóan az Szkr. 12. §-a határozza meg. A Képzési és Kimeneti Követelmények a Tanulási Eredmény Alapú kimeneti követelményeket jól ismerő szakértők támogatása mellett készültek el.
A Képzési és Kimeneti Követelmények az alábbiak szerint épülnek fel:
Az Szkr. 13. § alapján a programtanterveket a Képzési és Kimeneti Követelmények alapján kell kidolgozni.
Az Szkr. 13. § (1) bekezdése alapján
„a programtantervet a képzési és kimeneti követelmények alapján – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter dolgozza ki […]”
A programtantervek tartalmát az Szkr. 13. § (2) bekezdése határozza meg.
A programtantervek az alábbiak szerint épülnek fel:
A Képzési és Kimeneti Követelmények tartalma, vizsgaleírása, valamint a programtantervek biztos alapot adnak mind a szakképző intézményeknek, mind a duális képzésben résztvevő gazdálkodó szervezeteknek saját szakmai programjuk, képzési programjuk kidolgozásához.
Ide kattintva letölthető az Útmutató a szakmai program készítéséhez című dokumentum, amely sorvezetőként használható a szakmai program készítéséhez és támogatja a tanulási eredményalapú képzési program alkalmazását.
A szakmai program kidolgozásában érdekelt pedagógusok a Nexius felületén olyan e-learning tananyagot érhetnek el, amely számos javaslattal és háttéranyaggal segíti a programtanterv szakszerű használatát. A tananyag neve Programtanterv. A Nexius felületére ide kattintva léphetnek be, illetve felhasználói fiókkal nem rendelkezők a Nexius rendszerében itt regisztrálhatnak is belépésüket megelőzően.
Az alábbi felületen az ágazati bontásban szereplő Képzési és Kimeneti Követelmények mellett folyamatosan bővülő közzététellel találhatók meg a programtantervek.